NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2011. október 12.

Ithaka - A tizenévesek 60 százaléka naponta internetezik, 2011. szeptember

A magyar gyerekek többsége (60%) a háztartás több tagja által közösen használt, asztali számítógépen internetezik, míg saját asztali számítógéppel 42%-uk, saját, vagy a gyerekszobába bevihető laptoppal pedig 8%-uk rendelkezik. 

  • A gyerekek 47%-a többnyire csak egyféle gépet használ, míg 43%-nyian vannak azok, akik többféle eszközön keresztül is elérik az internetet. Sőt, a megkérdezett gyerekek 12%-ának négy vagy annál is többféle eszköztípushoz van hozzáférése. Ezt az értéket leginkább a család (háztartás) anyagi helyzete, illetve a településtípus jellege határozza meg.
  • Az adatok tanúsága szerint 2010-ben még egyáltalán nem volt jellemző, hogy a 9-16 év közötti gyerekek a szabadban, utazás közben interneteztek volna valamilyen mobil eszközön. Arányuk a teljes mintában csupán 1% volt. Az azonban várható, hogy az elkövetkezendő évek során ez az arány nőni fog. 
  • A magyar gyerekek átlagosan 9 éves korukban kezdik el önállóan használni az internetet. Azt is feltételezhetjük, hogy az elkövetkezendő években ez az átlagos életkor még valamelyest csökkenni fog, és valahol 5-6 év táján stabilizálódik.
  • A 9-16 év közötti magyar gyerekek közel 60%-a napi szintű, rendszeres internethasználó, míg további 35% azok aránya, akik hetente egy-két alkalommal csatlakoznak az internetre. Általánosságban elmondható, hogy a fiúk, az idősebbek, illetve a Budapesten élők a legintenzívebb internethasználók.
  • Természetesen az otthoni infrastruktúra, illetve a szülők internet-használati szokásai is befolyásolják azt, hogy valaki milyen intenzív felhasználó. Míg azokban a családokban, ahol a szülők (vagy legalább az egyikük) maguk is interneteznek, ott a gyerek is jóval többet ül gép előtt.
  • A 9-16 éves gyerekek leggyakoribb online tevékenységének a különböző videók nézése bizonyult: a megkérdezettek háromnegyede szokta ezt csinálni. Ettől nem sokkal lemaradva találjuk az internet iskolai feladatokhoz való használatát, illetve a különböző közösségi oldalak látogatását. A második legnépszerűbb csoportba közel azonos értékekkel az azonnali üzenetküldés, az online játék, illetve az email küldés/fogadás került. 
  • A 9-16 éves magyar gyerekek kétharmada legalább egy közösségi oldalon saját profillal. Inkább a lányok és az idősebbek azok, akik használják ezeket az oldalakat. A gyerekek egynegyedének van 50 és 100 közötti, egyharmadának pedig 100 és 300 közötti ismerőse, míg 13%-uknak ennél is több.  Az összes megkérdezett gyerek 55%-ának volt nyilvános, azaz mindenki által látható profilja közösségi oldalon.  22%-nyian voltak azok, akik azt részlegesen publikussá tették, míg 16% volt azok aránya, akik olyan beállításokat alkalmaztak, hogy azt csak barátaik láthassák.
  • A magyar 9-16 éves gyerekek 37%-a találkozott már legalább eggyel, a kutatásban vizsgált öt kockázatos tevékenység közül, és átlagosan 0,74 ilyennel van tapasztalata a fiataloknak. A legelterjedtebb kockázatos cselekvéstípus az online ismerkedés, amit a gyerekek csaknem negyede megtett már. Ezt követi a veszélyeket rejtő felhasználói tartalmak böngészése (16%). Az internettel kapcsolatos előítéletekkel ellentétben a pornográf tartalmak böngészése korántsem olyan elterjedt: minden tizedik gyereknek vannak ilyen jellegű tapasztalatai. A szexuális jellegű üzenetek, cselekvések még ennél is ritkábbak, hasonlóan az online zaklatáshoz (6-6%). 
  • A kockázatos tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatok a korral egyértelműen nőnek  – a fordulópont 14 és 15 éves kor között van, amikor hirtelen megnövekszik az ilyen  tapasztalatokkal rendelkezők aránya. A regressziós elemzés szerint más demográfiai változók kevésbé befolyásolják ezt a kérdést, ebben a tekintetben sokkal fontosabbak az internethasználat milyenségét leíró tényezők, illetve egyes pszichológiai és off-line faktorok. A gyakori és változatos internethasználat, illetve az általános kockázatkereső viselkedés növelik a kockázatos tevékenységek kipróbálásának esélyét.
  • -
  • Általánosságban a gyerekek 10%-a számolt be olyan rossz tapasztalatokról, amik internetezés közben érték őket. A részletesebben vizsgált négy cselekvéstípus esetében igen változó, hogy azok milyen arányban fordultak ártalomnak tekinthető tapasztalatba. A zaklatás esetében a legnagyobb az arány (72%), amit sokkal kisebb számokkal követ a szexuális tartalmú képekkel, videókkal való találkozás (30%) és a szexuális jellegű üzenetekkel, cselekvésekkel kapcsolatos tapasztalat (29%). Legkisebb arányban az online ismeretségekkel való offline találkozók végződtek rosszul (9%). Mindent összevéve, és a rossz tapasztalat komolyságát is megvizsgálva ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatban a korosztály 5%-a számolt be olyan eseményről, ami meglehetősen, vagy nagyon felzaklatta.
  • Az internetfüggőség a jelek szerint nem mondható elterjedtnek a magyar gyerekek körében.
  • -
  • Az adatok azt mutatják, hogy azok, aki rossz tapasztalatokat szereztek nagyrészt képesek voltak aktív módon kezelni a helyzetet és csökkenteni az ártalom mértékét. Ugyan a fatalista elemek is gyakran előfordulnak a válaszadási mintákban, az érintettek 40%-a kizárólag valamilyen aktív stratégiát választott (megbeszélte valakivel a dolgot, megelőző technikai lépéseket tett stb.), és csupán 10%-uk hagyatkozott kizárólag passzív eszközökre (pl. függesztette fel egy időre az internetezést).
  • A 11-16 éves gyerekeknek mindösszesen 24%-a gondolta úgy, hogy nem igaz az az állítás, hogy ő többet tud az internetről, mint a szülei. 30% inkább egyetértett ezzel, míg a fennmaradó 46% határozottan úgy vélte, hogy a szüleinél nagyobb tudással rendelkezik. Azaz majdnem minden második gyerek esetében a szülő már eleve információs hátrányban van a gyerekével szemben.
  • A kutatás során vizsgált (csak a 11-16 évesek körében kérdezett) nyolc ilyen használati készség közül a könyvjelzők (bookmarkok) elmentése volt a legszélesebb körben használt tudás: a kérdezettek 58%-a tudta, hogy hogyan menthet el egyes oldalakat. A gyerekek csaknem fele képesnek érezte magát arra, hogy a biztonságos internethasználattal kapcsolatos ismereteket megtalálja a világhálón, és ugyanennyien tudják, hogy hogyan blokkolhatnak nem kívánatos személyektől érkező üzeneteket. 45% tudja, hogy hogy kell a közösségi oldalakon a biztonsági beállításokat megváltoztatni. A nem kívánatos üzeneteket már csak 38% gyerek tudja blokkolni, és kevesebb min harmaduk érezte képesnek magát arra, hogy a helyes információ megszerzése érdekében összehasonlítson különböző weblapokat. Végül csupán minden ötödik kérdezett tudta, hogy hogyan kell gépének szűrési beállításait megváltoztatni.
  • Abban a viszonylag kis számú esetben (ami egy ilyen nagyságrendű kutatás során felszínre kerülhet), amikor egy gyereket valóban negatívan érintett valamilyen online kockázat és veszély, az erre adott válaszreakciók az esetek túlnyomó többségében olyan aktív cselekvések voltak, amelyek egyértelműen segíthetnek a probléma megoldásában. Egy ilyen kérdőíves kutatás természetesen nem szolgáltathat elegendő információt ezeknek a konkrét eseteknek a valódi, komplex és hosszú távú hatásmechanizmusairól. Ezért adataink csupán jelezhetik azt, hogy a probléma jelen van, az arra adott reakciók pedig igen sokrétűek, a gyerekek többsége pedig  – saját bevallása szerint  – viszonylag jól tudja kezelni a kialakult helyzeteket. 
  • A megkérdezett szülők több mint negyede nem használja az internetet. Rendszeres, napi szintű internethasználónak a teljes minta 43%-a bizonyult. Négy 9-16 éves magyar gyerek közül egy olyan biztosan van, akinek a szülője nem internetezik, miközben a gyereke igen. Azaz itt az ismeret- és tudásbeli szakadék mindenképpen jelen van. Az internetet nem használó szülőket legnagyobb arányban a kistelepüléseken (10 ezer-, illetve 2 ezer fő alatt) és az alacsony státuszú háztartásokban találjuk.
  • A leginkább, korlátozások nélkül engedélyezett tevékenységek körébe az azonnali üzenetküldés, illetve a különböző videók, videóklippek nézése sorolható. Közösségi oldalon saját profilt a gyerekek valamivel több mint fele hozhat létre engedély nélkül.
  • A szülők háromnegyede (75%) szokott beszélgetni a gyerekével arról, hogy mit csinál az interneten. Az, hogy egy szülő beszélget-e a gyerekével arról, hogy mit csinál az interneten, leginkább attól függ, hogy a szülő maga használja-e a világhálót.
  • A saját internetes tudásukat magabiztosnak ítélő szülők  – természetesen  – jóval nagyobb arányban tudnak segíteni gyerekeiknek akár valamilyen információnak a megkeresésével, akár pedig a biztonságos internethasználattal kapcsolatban.
  • Az internetet otthonukban (is) használó gyerekek szüleinek több mint fele (52%) meg szokta nézni a gyerekek által látogatott honlapokat, közel 40% azok aránya, akik a gyerek közösségi oldalon lévő profiljára is rápillantanak, míg 35% a gyerek kapcsolatait is ellenőrzi az azonnali üzenetküldő programokban. A gyerek által kapott/küldött üzeneteibe  – legyen szó email-ről vagy azonnali üzenetről – a szülők 23%-a tekint bele. 
  • A gyerekek több mint kétharmada számíthatott valamelyik barátjára akkor, amikor nehézségei támadtak valamivel a megkeresésével az interneten. 24% azok aránya, akiknek segítettek akkor, amikor valamilyen felháborító vagy nyugtalanító tartalommal találkoztak az interneten. 
  • A tanárok ugyan nincsenek nagy „lemaradásban”, azonban általánosságban a szülőktől nagyobb arányban kapnak segítséget, támogatást a gyerekek, mint tőlük.

A teljes tanulmány itt olvasható >>

Forrás: Ithaka