NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2011. október 28.

KSH - VIII. Digitális írástudás, 2010

"A háztartások IKT-eszközökkel való ellátottsága mellett az egyén lakókörnyezetének gazdasági helyzete, a munkalehetőségek, a kulturális közeg is befolyásolja az eszközök használata iránti igény megjelenését, alakulását, fejlődését. Jelentős a szerepe az életkornak, az iskolai végzettségnek, a gazdasági aktivitásnak, valamint a végzett munka jellegének. Az eszközhasználó neme nem befolyásolja jelentősen a használati arányok alakulását.

Életkor
Az iskolarendszerű oktatásba a számítástechnikai képzés, a számítógép-használat fokozatosan, de intenzíven beépült. Köztudott, hogy a fiatalok mindig is fogékonyabbak voltak az új eszközök alkalmazása iránt, így a 16–24 éves korcsoport IKT-használóinak aránya általában kiemelkedő. Viszonylag magas a még aktívan dolgozó idősebb korosztályok használati mutatója is, a 64 év feletti korcsoportok azonban nem használják ki az internetben rejlő lehetőségeket, bár valószínű, hogy az internet előnyeivel kapcsolatos ismeretek hiánya mellett annak pénzügyi vonzatai is akadályozzák használatának terjedését.

Iskolai végzettség
2010-ben az alapfokú végzettségűek 42, a felsőfokú végzettségűek 89%-a használt számítógépet. A két használati ráta 2009-hez képest (amikor a különbség 48 százalékpont volt) közeledett egymáshoz. A középfokú végzettségűek számítógép-használata egy százalékponttal nőtt 2010-re, nagyságrendileg a mutató közelebb áll a felsőfokúaknál mért értékhez (78%).

Az internetet ténylegesen használók a két szélső csoportban 2010-ben 2009-hez képest nem közeledett egymáshoz. Az alapfokúak 40, a felsőfokú végzettségűek 89%-a használta az internetet 2010-ben. A középfokú végzettségűek 75%-a használta ténylegesen az internetet.

Az alapfokú végzettségűek lassú felzárkózási folyamata megindult a számítógép-használat esetében, azonban nincs közeledés az internethasználat terén.
Az egyén végzettsége tehát még alapvetően befolyásolja az IKT-használat szintjét.

Szellemi és fizikai munka
2009-ről 2010-re a számítógépet használók aránya a szellemi foglalkozásúak körében 91%-on stagnált, míg a fizikai munkát végzők esetében 3 százalékponttal nőtt.

2010-ben a szellemi foglalkozásúak 89, a fizikai munkát végzők 62%-a használt internetet. Az utóbbiak mutatója 2009-hez képest 6 százalékponttal nőtt, míg a szellemi foglalkozásúaké csak eggyel. Így a két foglalkozástípus mutatói egyértelműen közelednek egymáshoz, bár a köztük lévő különbség még mindig jelentős.


Gazdasági aktivitás
A számítógépet ténylegesen használók aránya a tanulók (95%) és az alkalmazásban állók, vállalkozók (82%) körében a legmagasabb. A munkanélküliek több mint fele használt számítógépet a felmérést megelőző három hónapban.

2009-ról 2010-re a nyugdíjasok és egyéb inaktívak körében számítógépet használók aránya 3 százalékponttal, az alkalmazásban állóké, vállalkozóké 1 százalékponttal nőtt, a másik két csoportban (tanulók és munkanélküliek) 3–3 százalékponttal csökkent.

Az internethasználat arányai hasonlóképpen alakultak; a tanulók és a dolgozók körében a legmagasabb (94, illetve 79%). A változás 2009-ről 2010-re a dolgozók és a nyugdíjasok esetében pozitív irányú, azaz 3, illetve 4 százalékponttal nőttek az arányok. A tanulók és a munkanélküliek internethasználata 2010-ben 3, illetve 2 százalékponttal kevesebb az előző évinél.

Az információs társadalom nyújtotta előnyöket nem mindenki tudja kihasználni. Az előzőekben vázolt tényezők — életkor, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás — segíthetik a digitális írástudás iránti igény kialakulását, fejlődését. Az egyének lehetőségei azonban nem minden esetben tudnak lépést tartani az igényekkel, lévén, hogy az IKT-eszközök beszerzése és használata még mindig jelentős tételt képvisel a családi költségvetésben."




Forrás: KSH (kiadvány)