NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2013. január 4.

KSH - Az IKT-eszközök és használatuk a közigazgatásban 2011


A közigazgatásban a számítógépek állománya a 2009-ig tartó növekedést követően 
csökkenést mutat. 2011-ben az asztali számítógépek száma a közigazgatás egészében  4%-kal csökkent 2009-hez képest. A megtorpanás hátterében a közigazgatási intézmények asztali számítógéppel való magasfokú ellátottsága állhat. 

A korszerűbb technológiának számító hordozható számítógépek száma viszont tovább bővült az elmúlt két esztendőben, ugyanakkor a növekedés üteme lassult. Az államigazgatásban nem számottevő az állomány növekedése, az önkormányzatok esetében viszont még mindig 10% közeli. A bővülést segíthette, hogy a hordozható számítógépek ára már a kisebb költségvetésű szerveknek sem jelent akkora terhet, mint korábban.

Az információtechnológia fejlődésének köszönhetően a közigazgatásban is egyre különfélébb internetkapcsolat-típusokat használnak a világháló elérésére. Ugyan az xDSL típusú kapcsolatok még mindig a legelterjedtebbek, a kapcsolattípus visszaszorulása más technológiák javára már az önkormányzatoknál is megindult. Jelentősen növekedett a mobilinternet használati aránya. Mobilkapcsolatot jellemzően az államigazgatási intézmények veszik igénybe, ezen belül is legmagasabb arányban a szélessávú mobilkapcsolatot, melyet 2011-ben az államigazgatási intézmények 55%-a használt.

A közigazgatásban a leggyakrabban használt infokommunikációs eszközök 2011-ben a számítógép, az internet és az e-mail volt. Mindegyik eszköz használata legalább 98%-os volt. Az államigazgatási intézmények közel 90, az önkormányzatok csupán 13%-a rendelkezett intranettel. A jelentős különbség oka, hogy jellemzően a nagyobb szervek elsősorban belső kommunikációra alkalmazzák az intranetet. Kevésbé elterjedt eszköz az extranet: 2011-ben az államigazgatási intézményeknek már több mint negyede használta, az önkormányzatok használati aránya (2%) azonban csökkent 2009-hez képest.

A nyílt forráskódú szoftvereket a vállalati szférához hasonlóan a közigazgatás is egyre nagyobb arányban használja  őket. Azonban itt is jellemző, hogy a nagyobb, központosítottabb államigazgatási szférában jobban, az önkormányzatoknál kevésbé elterjedtek. 2011-ben az államigazgatási szervek 78, az önkormányzatok 29%-a alkalmazott nyílt forráskódú szoftvereket.

2011-ben a megfigyelt közigazgatási intézmények 58%-a rendelkezett saját honlappal.  Az államigazgatási intézmények 88, az önkormányzatok 56%-a volt elérhető a világhálón. 2011-ben információkeresés és elektronikus levelezés céljából a közigazgatási intézmények 98, az adatbázisokhoz való hozzáféréshez mintegy 90%-a vette igénybe az internetet.

A megfigyelt közigazgatási intézmények közül jellemzően az államigazgatási szervek (66%) használták az internetet képzésekhez. A közigazgatási szervek 83%-a vette igénybe a banki és pénzügyi szolgáltatásokat a világháló segítségével.

Nincs jelentős változás a biztonsági technológiák szempontjából: 2011-ben is a vírusirtó szoftverek, tűzfalak és a biztonsági másolás voltak a legnépszerűbb technológiák. Kevésbé elterjedt technológia a digitális aláírás használata, illetve a titkosítási eljárás. A digitális elektronikus aláírás fontos szerepet játszik az e-közigazgatás minél szélesebb körűhasználatában.

2011-ben még mindig jellemzően az államigazgatási szervek vették igénybe ezt a lehetőséget, de a közigazgatás mindkét alszektorában folytatódott a használati arány évek óta tartó fokozatos növekedése. A digitális aláíráshoz hasonlóan a titkosítási eljárást is jóval nagyobb arányban veszik igénybe az államigazgatási szervek: 2011-ben az államigazgatási szervek 55, önkormányzatok 9%-a használt valamiféle titkosítási eljárást.

2009-ről 2011-re folyó áron 16%-kal csökkentek a közigazgatás információs célú kiadásai, melynek 82%-a az államigazgatást terhelte. Az összkiadás kétharmadát jelentő számítástechnikai szolgáltatásokra fordított  kiadások az államigazgatásban 2%-kal emelkedtek, az önkormányzatoknál 5%-kal csökkentek. Ezzel párhuzamosan az információs célú beruházások is jelentősen csökkentek.

Ennek hátterében a válság hatására megjelenőberuházási hajlandóság csökkenése, az informatikai eszközökkel való ellátottság telítődése, illetve a számítógépet használó önkormányzati alkalmazottak számának visszaesése állhat. 2011-ben a szoftverekre jutott több forrás, de mind a hardver-, mind a szoftverberuházások hasonló mértékben csökkentek (35, illetve 32%-kal).






Forrás: KSH (kiadvány)