NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2013. május 29.

EU - Kevés magyar tanuló jár digitálisan jól felszerelt iskolába, 2013. május

IKT-infrastruktúra az iskolákban

Számítógép/tanuló arány

Az iskolai számítógép-hozzáférés, azaz az egy gépre jutó tanulók aránya viszonylag jó, bár minden évfolyamon alatta marad kissé az európai átlagnak (1. sz. ábra) A szakközép- és szakiskolák állnak legjobban, ott 4 tanulóra jut egy számítógép, az országos átlag 5,8 tanuló/gép.

Internetkapcsolat
Alig van olyan magyar oktatási intézmény, ahol ne lenne széles sávú internet, melynek sebessége a szakközépiskolákban/szakiskolákban a legnagyobb, szignifikánsan nagyobb, mint az európai átlag. A többi évfolyamon/iskolatípusban a 2-5 MB/sec sebesség a jellemző, de jóval több az ennél gyorsabb internettel rendelkező iskolák száma, mint az ennél lassabbal. Összességében ezen a területen sem sokkal rosszabb a helyzet, mint az európai átlag, ami jellemzően az 5-10 MB/sec. A 11. évfolyamon az EU-ban több iskolában van igazán nagy sebességű internet, mint hazánkban (30-100 MB/sec az intézmények 10-15%-ában, 2. sz. ábra).

Virtuális tanulási környezet

A virtuális tanulási környezetre vonatkozó adatokat nem tekinthetjük megbízhatónak, mert sokkal magasabb értéket mutatnak, mint a hazai mérések (lásd eLEMÉR 2011., 2012., 2013.). E nemzetközi mérés szerint a negyedik évfolyamon az intézmények 5,5%-a, nyolcadik évfolyamon 11%-a, a gimnáziumok 11. évfolyamán 17,8%, szakiskolák és szakközépiskolák 22,5%-a rendelkezik számítógépes együttműködést és kommunikációt biztosító tanulási környezettel.

Bár mindegyik érték irreálisan magas, mégsem érik el csak az EU-átlag felét, harmadát, ami a szakközépiskolák/szakiskolák esetében pl. 63,5%. Virtuális tanulási környezet tekintetében még ezzel a magasnak tartott értékkel is utolsók vagyunk Európában. Ott sem mindenhol biztosítják a távoli elérést, ahol van ilyen eszköz, esetünkben az eszközzel rendelkező iskolák az életkor függvényében egyre inkább elérhetővé teszik.

Interaktív tábla, projektor

Az interaktív tábla elterjedtebb az európai átlagnál a mérésbe bevont osztályok esetében. A negyedik évfolyamon és a gimnázium 11. évfolyamán a hatodik, a 8. évfolyamon a második, a szakközépiskola/szakiskola 11. évfolyamán az 5. helyet foglaljuk el az eszköz elterjedtsége szerint. Projektorral nem állunk ilyen jól, száz 9-10 éves gyermekre jut egy, míg az EU-átlag 67 gyermek. A nyolcadikosoknál ez az arány 83 HU / 43 EU, a gimnáziumban 77 HU / 37 EU, a szakközépiskola/szakiskola 11. évfolyamán pedig 53 HU / 36 EU.

Digitálisan felszerelt iskola – új fogalom

A digitálisan felszerelt iskola fogalmat a kutatás dolgozta ki és vezette be klaszteranalízis
eredményeként, és a következő adatokon alapul:

  • A digitális eszközök száma (desktop, laptop, e-reader, mobiltelefon, interaktív tábla, projektor, digitális fényképezőgép. A rendszerbe kapcsolt, jól használható gépek aránya.
  • A szélessávú internet sebessége (10 MB/sec alatt és fölött) és a kapcsolat fajtája (ADSL. kábel stb.); Karbantartás és támogatás (rendszergazda és IKT-koordinátor);
  • Honlap, e-mail cím tanároknak és diákoknak, LAN, virtuális tanulási környezet (= „connectedness”, „bekapcsoltság”).

Az analízis három iskolaprofilt rajzolt ki

  • Első típus: digitálisan jól felszerelt iskola, amelyet viszonylag a magas szintű eszközök és a gyors internet, a saját honlap, a tanári és tanulói e-mail címek, a LAN és a virtuális tanulási környezet alapján „bekapcsoltság” „connectedness” jellemez; 
  • Második típus: digitálisan részben felszerelt iskola, ezt a csoportot az első típusnál alacsonyabb eszközszint és lassú internet vagy a széles sávú kapcsolat hiánya (10mbps alatt), valamint az alacsonyabb bekapcsoltsági szint, „connectedness” jellemzi;
  • Harmadik típus: olyan, mint a 2. típus, de az iskola nincs „bekapcsolva”.

A magyar iskolák mind a négy vizsgált tanulócsoport/korcsoport esetében jellemzően a második típusba tartoznak, digitálisan jól felszerelt iskolába jár a negyedikesek körülbelül 15%-a, az EU átlag ezen az évfolyamon 37%. A nyolcadikosoknál ez a szám 4% az európai 24%-kal szemben, a 11. évfolyamos magyar gimnazisták 40%-a jár digitálisan jól felszerelt iskolába (Európa: /55%), a szakközépiskolák/szakiskolák 11. évfolyamán ez az arány az európai átlag javára 37% - 50%. Az elmaradók csoportjába, vagyis a 3. kategóriába tartozik a negyedikeseket tanító magyar iskolák kb. 10%-a, a többi évfolyamon ez az arány sokkal alacsonyabb, alig néhány százalék, és minden iskolatípusban/évfolyamon kisebb a leszakadók aránya az európai átlagnál. Ez jó hír, az azonban nem, hogy a második kategóriába ilyen sok intézmény tartozik.





Forrás: OFI