NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2013. május 30.

EU - A magyar gyerekek 20-30%-át tanítják olyan tanárok, akik az órák legalább 25%-án számítógépes eszközt használnak, 2013. május

Az IKT-eszközök használata az osztályteremben

A tanárok IKT-használatának gyakorisága

A tanárok minden iskolatípusban és évfolyamon ritkábban használnak IKT-eszközöket az órán, mint európai társaik, a nyolcadik évfolyam megközelíti az európai átlagot. Igen furcsán, nem a tanárok, hanem a gyerekek százalékában van megadva a gyakoriság. Ezek szerint a magyar negyedikesek 7,3%-át tanítják úgy, hogy legalább az órák felén használ a tanító számítógépet, a skála másik végén a tanulóknak az a kb. 50%-a helyezkedik el, akik soha vagy majdnem soha nem találkoznak ilyen tanítási módszerrel.

A szakközépiskola/szakiskola eredménye mutatkozik a legjobbnak, a tanulók 31%-a találkozik számítógéppel segített tanítási módszerrel legalább az órák felén, és „csak” 33%-ukra igaz, hogy ezt nem vagy alig tapasztalják. A mérésbe bevont magyar gyerekek 20-30%-át, Európai átlagban 30-50%-ukat tanítják olyan tanárok, akik az órák legalább 25%-án számítógépes eszközt használnak.

A tanulók eszközhasználatának gyakorisága

Az olyan iskolák száma, ahol a tanárok és a tanulók egyaránt használhatnak számítógépet az órán, jóval kevesebb. Iskolatípustól, évfolyamtól függően a magyar tanulók 36-49%-ának van ilyen lehetősége, míg az európai átlag sokkal magasabb, 60-80% között van. Nálunk és Európában általában is a gimnazisták vannak ilyen szempontból a legrosszabb helyzetben.

A tanulói eszközhasználat vizsgálata az iskolai asztali számítógép/laptop, a saját laptop és a saját mobiltelefon tanórai, tanulási célú, legalább heti gyakoriságú használatára terjedt ki a 8. és a 11. évfolyamon (3. ábra). Meglepően kiugró a mobiltelefon-használat, de ez minden bizonnyal spontán, és nem tanári instrukcióra történik. Vélhetően gyakori például a szótár- és számológép-használat, vagy a gyors információkeresés. Érdekes, hogy a nyolcadik évfolyamon a legmagasabb az iskolai számítógép használatának aránya, meg is haladja az európai átlagot, míg a 11. évfolyamon mindkét iskolatípusban alatta marad annak. A saját laptop használata még egyik közegben sem olyan elterjedt, mint általában az EU-ban.

Érdemes egy pillantást vetni arra is, milyen arányban vannak azok a tanulók, akik soha nem
használnak digitális eszközöket a tanórán. A nyolcadik évfolyamon viszonylag jól állunk: a tanulók 14%-a nyilatkozott így az európai 20%-kal szemben, míg a gimnazisták 36, a szakközépiskolások/szakiskolások 20%-ának nincs lehetősége a tanórai eszközhasználata, ami rossz arány európai kortársaikhoz viszonyítva (21, illetve 15%).

A magyar tanórákon az európai átlagnál jóval többen és gyakrabban használják az interaktív táblát a 8. és a 11. évfolyamon – derül ki a tanulók válaszaiból. Ebben is a nyolcadikosok vezetnek, a tanulók 45%-a hetente legalább egyszer részt vesz olyan órán, ahol a tanár használja az interaktív táblát, míg az európai átlag 33%.

Az IKT-használat akadályai

Az igazgatók válaszai alapján, faktoranalízissel állapították meg az IKT-használat főbb akadályait, amelyek három csoportba sorolhatók:
  • Infrastruktúra: nem megfelelő, elavult eszközök, lassú internetkapcsolat;
  • Pedagógia: a tanárok felkészületlensége és a technikai, illetve a pedagógiai segítség hiánya; a megfelelő digitális tananyagok hiánya; a munkába való beillesztés nehézségei; jó gyakorlatok hiánya;
  • Cél: a tanárok általános ellenállása; az IKT-használat értelme nem világos; az IKT-használat nem cél az intézményben.
A három kategóriába foglalt tényezők a fenti sorrendben jelentenek akadályt, vagyis leginkább az infrastruktúra elégtelensége. Egyik kategóriába sem illett, de akadályként jelezték az óraszervezést idő és hely szempontjából is, valamint a vizsgákra készülés miatti nyomást, időhiányt. Az átlag a négyelemű skála következtében 1-4 között lehet, ahol az 1-es érték az „egyáltalán nem jelent akadályt” megfelelője, míg a legmagasabb 4-es érték magyarázata a „nagyon is jelentős akadály”.

A 4. ábrán látható, hogy az akadályokat egy kicsit kevésbé tartják jelentősnek a magyar iskolavezetők, mint az európai átlag. A tanárok még kedvezőbben nyilatkoztak. Azonban így is figyelemre méltók és beavatkozást sürgetnek a magas értékek.



Forrás: OFI