NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2013. május 31.

EU - A magyar tanárok 34-48 százaléka vesz részt IKT-képzéseken, 2013. május


Informatikai eszközök használatával végzett tevékenységek

A pedagógusok IKT-használata

A tanítással és a tanulással kapcsolatos, IKT-használatot igénylő tevékenységek gyakoriságára a tanári és a tanulói kérdőívek segítségével is gyűjtöttek adatokat. Négyfokú skálán kellett jelölniük 10 tevékenység gyakoriságát, azt, hogy az adott tevékenységet (1) soha vagy szinte soha, (2) havonta néhányszor, (3) legalább heti egyszer (4) naponta vagy szinte naponta végzik. Az eredmény azt mutatja, hogy a tanárok még mindig leginkább a felkészülés során használnak informatikai eszközöket egész Európában.

Mind a négy vizsgált körben a feladatkészítés áll az első, a felkészülést segítő böngészés pedig a második helyen. Ezt az órán használható digitális források keresése követi, de a digitális szakképzésben dolgozó pedagógusoknál ezt megelőzi a digitális tananyagok létrehozása. A prezentációkészítés a 4-5. helyen áll. A tanárok fele nem használja az iskola honlapját és virtuális tanulási környezetét (beleértve azokat is, akiknél nincs ilyen), ennél is kevesebben adnak fel digitális eszközök használatával házi feladatot, alig használják az online lehetőségeket a szülőkkel való kommunikációra és a tanulók értékelésére. Digitális források értékelésére nagyon kevés pedagógus szán időt.

Nincsenek részletes magyar adataink, de azt tudjuk, hogy Dánia, Lettország, Litvánia, Norvégia, Szlovákia és Törökország vezet a tanári IKT-használat gyakoriságában. Az összes feladat gyakoriságából generált mutató szerint Magyarország mind a négy csoportban az EU-átlag alatt van. A negyedik évfolyamon 27 ország között a 22., nyolcadik évfolyamon a 17., a gimnázium tizenegyedikévfolyamán 19., a szakképzés tizenegyedik évfolyamán a 24. helyen áll.

Tanár és tanulóközpontú tevékenységek

A tanítás innovatív módjait gyakran kötik ahhoz, hogy a tanulási folyamat középpontjában a tanár vagy a tanuló áll, azaz melyik fél az aktívabb szereplő. A tanulóközpontú módszerekben – bizonyos mértékig - a tanulók maguk szabják meg a tanulás tempóját és stratégiáját, a tanulás sokkal inkább egyénre szabott, mint egységes. A tanárközpontú módszerek esetében a tudásátadás jellemző, a tanár szakértői szerepet tölt be, a tanuló pedig a tudás befogadója vagy fogyasztója. A kérdések ebben az esetben nem kötődtek az IKT-használathoz, hanem az általános pedagógiai attitűdöt vizsgálták.

Az alábbi tevékenységek gyakoriságát kellett egy négyfokú skálán jelölniük:

  • a tanár magyaráz az egész osztálynak;
  • egyes tanulóknak magyaráz;
  • a tanulók saját tanulásukról mondanak véleményt (reflektálnak);
  • a tanulók csoportban dolgoznak.

Minden országban, minden vizsgált csoportban együttesen alkalmazzák a tanár- és a tanulóközpontú módszereket, és egy kissé mindenhol gyakoribbak a tanulóközpontú megoldások. Ezek esetében jellemzően az „alkalmanként” és a „gyakran” választ jelölték meg, míg a tanárközpontú megoldások gyakoriságára a „néha és az „alkalmanként” válaszok túlsúlya jellemző.

Magyarország a tanári kérdőívek alapján a tanulóközpontú pedagógiai módszerek hazája. A szakképzés kivételével minden csoportban első helyen állunk, de a szakképzésben is csak Románia előzi meg Magyarországot. Ha ugyanezt a kérdést a tanulói kérdőívek alapján ítéljük meg, már nem olyan jó a helyzet, mindháromcsoportban kicsivel az EU-átlag alatt szerepeltünk.

A tanulók digitális eszköz- és forráshasználata a tanítási órán

Európai szinten a tanulók 50-80%-a (az eszköztől és a képzési szinttől függően) soha vagy szinte soha nem használ digitális tankönyvet, feladatszoftvert, nem tölt fel anyagokat, nem rögzít adatokat, nem használ szimulációkat vagy digitális játékokat; de multimédiás eszközöket sem használ a tanulók kb. 35%-a. A leggyakrabban használt eszköz a 8. évfolyamon a digitális tankönyv, ezt 30%-uk napi-heti gyakorisággal használja. A szakképzésben hasonló arányt mutat a multimédiás eszközök használata.

Szimulációkat, adatrögzítő szoftvereket alig használnak, ennek oka lehet a megfelelő szoftverek hiánya, a tanárok tájékozatlansága vagy az időhiány. A tanulói eszközhasználat európai átlagban – csakúgy, mint nálunk – a heti/havi gyakoriság között mozog, a gimnázium elmarad a nyolcadikosok és a szakképzésben tanulók mögött, pedig az európai átlag ott a legmagasabb.

A tanulók eszközhasználatának helye és célja

Európai átlagban a tanulók otthon sokkal gyakrabban használnak számítógépet, mint az iskolában. Az otthoni tevékenységeket három csoportba sorolták, a szórakozás vezet, ezt követi a tanulás, és harmadik a szórakozásból kiemelt játék. Magyarországon az intézményi IKT-használat nem marad el az otthoni mögött.

A pedagógusok szakmai fejlődése

A magyar pedagógusok alapképzésük során már tanulnak az informatikai eszközök alkalmazásáról, az európai országok felében ez nem része az alapképzésnek. Ezért lehetséges, hogy a magyar tanárok között mindenvizsgált csoportban nagyobb százalékban vannak olyanok, akik ezt már a főiskolán vagy az egyetemen is tanulták. A továbbképzés, az intézményen belüli képzés és az önfejlesztés valamilyen formája általános, e-learning, távoktatás formájában a tanárok 20-40%-a tanult IKThasználatot a mérést megelőző két évben, legtöbben a nyolcadikosok tanárai közül, - kezdő és haladó szinten is. Az iskolában, a kollégáktól való tanulás és az egyéni tanulás szabadidőben nálunk kevésbé jellemző, mint az Unióban általában. Nagyon alacsony hazánkban az online tanárközösségekben való
részvétel aránya is.

A pedagógiai célú IKT-továbbképzéseken való magyar részvétel az EU-átlag körül van, a tanárok 34-48%-át érinti a mérést megelőző két évre vetítve iskolatípustól, korcsoporttól függően. A nyolcadikban tanító tanárok között a legmagasabb az arány. A tantárgy-specifikus IKT-képzések is hasonló képet mutatnak (5. sz. ábra). Az összes szakmai fejlődési lehetőséget figyelembe véve a gimnáziumban és a szakképzésben tanító pedagógusok töltöttek el legkevesebb időt IKT-képzéssel, de az ő esetükben is 40%-ot tesz ki azok aránya, akik 6 napnál többet áldoztak rá. Nem töltött ezzel semennyi időt sem a magyar pedagógusok 6-8, a szakképzésben dolgozók 14%-a, ezek az adatok nem számítanak extrémnek Európában.

A tanárok magabiztossága az IKT-használat terén

A tanároknak húszféle tevékenységgel kapcsolatban kellett nyilatkozniuk arról, hogy képesek-e annak elvégzésére, és mennyire (4 fokú Likert-skála). A faktorelemzés két témacsoportot eredményezett: az alapkészségeket és az online közösségekben való részvétel (szociális média) kompetenciáit. Az alapkészségek körébe utalták a nyilvánvalóan köznapi tevékenységeken túl a következőket is: videók, digitális fotók szerkesztése, adatbázis létrehozása; online szövegek szerkesztése linkkel, képekkel; online kérdőív szerkesztése; prezentációkészítés videó és hangfájl beillesztésével; szoftverletöltés és installálás. A kutatás érzékelhetően magasabbra tette a lécet az „alapkészségek” értelmezésében, mint az a magyar köztudatban szerepel.

Mindkét területen, de különösen a szociális médiát érintő tevékenységekben kevésbé magabiztosak a magyarok, mint az európai átlag, vagyis kevesebben és kevésbé képesek az online közösségekben való részvételre, fórumozásra, blogolásra, ez a tanítóknak és az általános iskolai tanároknak még szokatlanabb, mint a középiskolában tanítóknak, de az alapkészségek tekintetében is ők állnak legrosszabbul. Egyáltalán nem meglepő, hogy azok a tanárok, akik nagyobb magabiztossággal kezelik az eszközöket és bátrabban vesznek részt az online közösségekben, gyakrabban használnak informatikai eszközöket a tanítási órán.

Tanulói magabiztosság az IKT-használatban

A tanulók kissé több feladattípussal kapcsolatban nyilatkoztak, a tanárokéval azonos négyfokú skálán megjelölve, hogy milyen mértékben képesek elvégezni az adott tevékenységet. A faktoranalízis eredményeként a tanároknál is megjelenő alapkészségek és szociális médiához kapcsolódó készségek mellett megjelent még két kategória: a biztonságos és a felelős internethasználat.

A magyar tanárok mindkét területen elmaradnak kissé európai átlagtól, a tanulók viszont a négy vizsgált készségcsoportból háromban jobbak, csak a felelős internethasználatban nem érik el az átlagos európai szintet (HU: 2,93, EU: 3,04). Figyelemre méltó, hogy a tanárok és a tanulók össze kompetenciacsoportja közül a tanulók biztonságos internethasználattal kapcsolatos készségei kapták a legmagasabb értéket, 3,04-et, úgy tűnik, hogy tisztában vannak az internet veszélyeivel és ezek elkerülésnek módjával (6. sz. ábra). A tanárok alapkészségei magasabbak ugyan, mint a tanulóké, de ha évfolyamokra bontott tanulói eredményekkel vetjük össze, akkor a nyolcadikosok jobb kompetenciaszintet mutatnak (2,92) a tanárok összesített átlagánál (2,86). Egyébként is igaz, hogy számos tekintetben kiemelkedik a nyolcadik évfolyam a többi közül (6. sz. ábra).





Forrás: OFI