Az Európai Bizottság alelnöke, Neelie Kroes a következőképp nyilatkozott: „A legtöbb európai digitális életet él, és nem győz betelni vele. Megoldottuk az internet-hozzáférés hiányát, de a digitális készséghiány még mindig probléma. Mindenkinek többet kell tennie, különben egy nap azzal a problémával szembesülünk, hogy Európában kialakult egy digitális műveltséggel nem rendelkező, hátrányos helyzetű társadalmi réteg.”
A jó hír:
- Nőtt a rendszeres internethasználók száma: az internetet hetente legalább egyszer használók aránya 60%-ról 72%-ra emelkedett 2010 óta. A legnagyobb fejlődés Görögországban, Romániában, Írországban, a Cseh Köztársaságban és Horvátországban mutatkozik.
- A legjobb eredményekről (ahol több mint 90% használja az internetet) Dánia, Svédország, Hollandia és Luxemburg számolt be. Az Amerikai Egyesült Államokban a felnőtt népesség 87%-a használja rendszeresen az internetet.
- Nagy előrelépés a hátrányos helyzetű felhasználóknál: a munkanélküliek, az alacsony végzettségűek és az idősek körében 41%-ról 57%-ra nőtt a rendszeres internethasználat aránya. A jelenlegi tendenciák mellett a 60%-os célt még 2015 előtt elérjük.
- Az internetet nem használók száma harmadára csökkent: Az európaiak 20%-a még sohasem használta az internetet (ez az arány 2010 óta a harmadára csökkent). Amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, elérhetjük az európai digitális menetrendben megállapított célt, vagyis, hogy 2015-re ez az arány 15%-ra csökkenjen.
- Egyre többen vásárolnak online: Az uniós polgárok 47%-a vásárol online, ez 10%-os növekedést jelent, így nagy valószínűséggel elérjük a 2015-re előirányzott 50%-os célt.
- Hozzáférés megoldva: Jelenleg minden európai számára biztosított a széles sávú rendszerekhez való hozzáférés, ami többféle típust takarhat (pl. száloptika, kábel, ADSL vagy 3G/4G). Továbbá minden európai számára legalább a műholdas széles sávú internet elérhetővé vált, elfogadható áron.
- Gyors széles sávú technológiák: A 4G mobil széles sávú rendszerhez való hozzáférés erőteljesen növekedett: tavaly 26% volt, most 59%. A legalább 30 Mbps szolgáltatására képes vezetékes internethez az EU népessége 62%-ának van hozzáférése, tavaly ez az arány 54% volt, 2010-ben pedig 29%. Belgiumban, Dániában, Luxemburgban, Máltán, Hollandiában és az Egyesült Királyságban már a háztartások legalább 90%-a részére elérhető a gyors széles sávú internet.
A kisvállalkozások kiváló lehetőséget szalasztanak el: A 250 személynél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknak csak a 14%-a kereskedik online. E vonatkozásban Unió-szerte egyetlen ország sem közelíti meg a 2015-re kitűzött 33%-os célt.
Veszélyben az európai vidéki térségek: a vidéki háztartásoknak csak a 18%-a rendelkezik széles sávú internettel.
Az e-kormányzati szolgáltatások stagnálást mutattak 2013-ban A népességnek csak a 42%-a vette igénybe őket. Az ilyen mértékű fejlődés nem lesz elég ahhoz, hogy a tagállamok 2015-re elérjék a kitűzött 50%-os értéket.
EU-átlag
|
||
Széles
sáv
|
2014
|
Cél
|
Alapvető
széles sávú lefedettség mindenkinek
|
100%
|
100% (2013)
|
Digitalizált
egységes piac
|
||
Online
vásárló népesség aránya
|
47%
|
50% (2015)
|
A
nemzetközi dimenziójú e-kereskedelem aránya
|
12%
|
20% (2015)
|
Online
kereskedő kkv-k aránya
|
14%
|
33% (2015)
|
E-befogadás
|
||
Rendszeres
internethasználat
|
72%
|
75% (2015)
|
Rendszeres
internethasználat a hátrányos helyzetűek körében
|
57%
|
60% (2015)
|
Internetet
még sohasem használt népesség aránya
|
20%
|
15% (2015)
|
Közszolgáltatások
|
||
A
közigazgatási szervekkel online kapcsolatfelvételt létesítő polgárok aránya
|
42%
|
50% (2015)
|
A
kitöltött formanyomtatványokat a közigazgatási szervekhez online benyújtó
polgárok aránya
|
21%
|
25% (2015)
|
A Bizottság ma közzé tette az e-kormányzatról készült tizenegyedik teljesítményfelmérést is. A jelentésből kiderül, hogy a polgárok még mindig sokkal jobban elégedettek a privát online szolgáltatásokkal (pl. e-bankolás) mint az online közszolgáltatásokkal (pl. foglalkoztatással kapcsolatos információk). Több e-kormányzati szolgáltatás érhető el, ám igénybe vételük nem mindig egyszerű, gyors vagy átlátható. Ezek az akadályok korlátozzák a polgárokat abban, hogy gyakrabban vegyék igénybe az e-kormányzati szolgáltatásokat.
Háttér-információk
Az Európai Bizottság olyan szabályozási és üzleti klímát kíván teremteni, amely ösztönzi a versenyt és a befektetéseket az európai digitális technológiai piacon.
Az Európai Bizottság tavaly – a ma közzétett adatok által is igazolt – problémák kezelését elősegítő konkrét intézkedéseket javasolt az egységes távközlési piac létrehozására.
A digitális menetrend 2014. évi eredménytáblája uniós és nemzeti szinten, a 13 fő teljesítménymutatóhoz mérve értékeli az e cél teljesítéséhez vezető úton elért részeredményeket. A jelentés 2013-as adatokon alapul.
A Bizottság eddig 72 intézkedést hajtott végre a digitális menetrend keretében meghatározott 101 intézkedésből. További 23 intézkedés végrehajtása a tervek szerint halad. 6 intézkedés esetében vagy késedelem mutatkozik, vagy felmerült annak a veszélye, hogy késve kerül rájuk sor.
Forrás: Európai Bizottság
