A lakosság esetében az IKT-eszközökkel való ellátottságon belül – jelentőségét tekintve – kiemelkedik az internet és a szélessávú internet. Magyarországon a háztartások 71%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel, ennek csaknem egésze (99%-a) már szélessávú volt, a keskenysávú kapcsolat jelentéktelenné vált.
2013-ban az internet- és a szélessávúinternet-elterjedtségi adatok tekintetében 8, illetve 5 százalékponttal maradtunk el az uniós átlagtól.
A lemaradás mértéke a szélessávú világháló esetében az előző évhez képest 1 százalékponttal nőtt, 2011-hez képest viszont csökkent. Az internettel rendelkező háztartásokon belül a szélessávúinternet-kapcsolattal rendelkezők aránya több éve meghaladja az EU-átlagot.
A tényleges (3 hónapon belüli) számítógép- és internethasználat tekintetében Magyarország lemaradása az EU-átlagtól nem jelentős (2013-ban 3, illetve 2 százalékpont volt).
Az előző évhez képest a tényleges számítógép-használók (a lakosságon belüli) hazai aránya és az uniós átlag közötti különbség kismértékben (1 százalékpont) nőtt, a tényleges internethasználók esetében viszont 1 százalékponttal csökkent az EU átlagához viszonyítva.
A magyar lakosság 73%-a tényleges számítógép-használó, és ugyanilyen arányban tényleges internethasználó is volt 2013-ban (a vonatkozó uniós átlag 76, illetve 75%).
Forrás: KSH