NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2015. január 16.

SEOCeros - Magyar honlapátlag: 33 kifelé mutató link és 43 aloldal, 2014. november

Mintegy 130.000 különböző magyar weboldalt vizsgált át 2014 októberében a magyar hátterű SEOceros startup az első Nagy Magyar Webaudit során.

A kutatásról

A kutatás során élő, működő weboldalak főoldalai (kezdőlapjai) kerültek átvizsgálásra, a legnagyobb hazai hírportáloktól kezdve egészen az apró kis weboldalakkal bezárólag. Aloldalak nem kerültek bele a kutatásba, ennek ellenére is reprezentatívnak tekinthető az eredmény.

„Nagyszámú, véletlenszerűen kiválasztott weboldalak aloldalait vizsgálva is a mostani eredményhez hasonló következtetések vonhatók le. A weboldal tulajdonosok jelentős része például még mindig nem ismerte fel a közösségi oldalakban rejlő lehetőségeket, pedig komoly vevő és ügyfélszerző csatornaként lehet (és érdemes is) használni ezeket az oldalakat.” – mondta el Rácz-Akácosi Attila, a SEOceros csapat keresőoptimalizálás szakértője.

Még mindig a Facebook a legnépszerűbb közösségi csatorna

A közösségi interakciók elemzése során az volt az elsődleges vizsgálati szempont, hogy az adott webcímet hányan osztották meg a különböző közösségi oldalakon.

A Facebook még mindig messze a legnépszerűbb és leginkább használt közösségi oldal. Az alábbi lista azt mutatja, hogy az összes elemzett weboldalból hány rendelkezik minimum egy megosztással az alábbi közösségi platformokon:
  • Facebook: 70.426
  • Twitter: 13.175
  • Google +: 12.189
  • Linkedin: 1763
  • Pinterest: 160
Ennek az egyik fő oka az, hogy a hazai lakosság körében egyértelműen a Facebook vezet, másfelől a megosztás gombok közül szinte csak a Facebook, Twitter, Google fedezhető fel a weboldalakon, a Pinterest és a Linkedin mostohagyerekeknek számítanak.

Megosztások száma

A mintegy 130.000 elemzett weboldal főoldala jól mutatja a közösségi oldalak népszerűsége közti különbséget:

Az elemzett URL-eken 13 milliónál is több Facebook interakció volt, ez a szám a  Google+ esetében félmillió körül van, ezt követi a Twitter százezer megosztással, végül a Linkedin és a Pinterest zárja a rangsort néhány ezres értékkel.

Toplisták a megosztások számának függvényében

A listákból azon oldalak maradtak ki, melyeknél egyértelműen felfedezhetőek voltak a tömegével, külföldről vásárolt megosztások.

Akadt olyan egylapos magyar nyelvű html weboldal, amelyen 13.000.000-nál is több Facebook kedvelés volt, de több olyan szpemmer magyar weboldal is létezik, ahol a Google vagy Linkedin megosztások száma is eléri a milliós nagyságrendet.

Markáns különbségek a közösségi oldalaknál

Hatalmas különbségek vannak a közösségi csatornák használatában. A különböző toplistákat összehasonlítva kiderül, hogy:
  • a Facebook esetén az első helyhez 366.000 megosztás kellett,
  • a Google+ esetén ehhez elég volt 58.000 megosztás,
  • Twitternél ez az érték 32.000,
  • a Pinterestnél 2.600,
  • és végül a Linkedinnél mindössze 730 megosztás kellett az első helyhez.
A SEOceros által vizsgált oldalak népszerűségi listája (rendszer / weboldalak száma):
  • Joomla: 11.638
  • Wordpress: 11.268
  • Drupal: 1.718
  • Magento: 1.657
  • Prestashop: 1.104
  • De ezeknél egyszerűbb készítésű weboldalakat is lehet találni (rendszer / weboldalak száma):
  • Microsoft FrontPage: 750
  • Microsoft Word: 191
  • EditPlus: 136
  • Web Page Maker: 133
  • Namo WebEditor: 110
Komoly biztonsági hiányosságok

A fenti, első listában szereplő oldalak esetében markánsan megfigyelhető, hogy a weboldal frissítéseket a weboldalak tulajdonosai nem veszik komolyan. A 11.268 Wordpress alapú weboldalból mindössze 88(!) weboldalnál volt felfedezhető a legfrissebb verzió, de a helyzet a többi CMS rendszernél sem jobb.

„Természetesen a megfelelő szerverbeállítások mellett egy régebbi Joomla, vagy Wordpress weboldal is viszonylag biztonságosan tud működni egy ideig, azonban erre is oda kell figyelni, mert a magára hagyott, általában ingyenes, vagy nagyon olcsó, osztott tárhelyeken lévő weboldalak komolyan veszélyeztetve vannak.” – teszi hozzá Mácsek Tamás, frontend fejlesztő.

Magyar átlag: 33 kifelé mutató link és 43 aloldal

A 128.554 vizsgált webcímen összesen 4.093.106 link mutat más weboldalakra, ezen oldalak listáját a lap.hu jellegű linkkatalógusok vezetik.

Érdekesség: a listát vezető egyik weboldalon 2.800 olyan kifelé mutató link van, amit pont egy korábban említett biztonsági hibának köszönthetően rejtett el a forráskódba egy leleményes hacker program.

Az aloldalak száma ennél is több, összesen 5.652.517, itt a toplistát főként a több ezer termékkel rendelkező webáruházak alkotják.

Email címek veszélyben

Mácsek Norbert, backend fejlesztő újabb érdekességet emelt ki: „Bár nem csak cégeknek okoz komoly fejtörést a napi szinten érkező több száz kéretlen email, ennek ellenére 45 ezernél is több olyan weboldalt találtunk, ahol a weboldal tulajdonos email címe nem volt tikosítva, így azt bármelyik „email spider” (email címeket összegyűjtő kis program) könnyűszerrel lementheti spam levél küldéshez. Ez könnyen megelőzhető lenne, néhány perces időráfordítással sok-sok órányi kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat.”

Az email küldést és a biztonságot vizsgálva találtunk több olyan weboldalt, ahol a sok spam küldés miatt a szerver IP címe is tiltólistára került. Ez azt jelenti, hogy bármilyen email kerül kiküldésre az adott szerverről (hírlevelek, vagy éppen céges levelek), az biztosan a szpemek közt landol a fogadó félnél.

Ez főleg ott jelent gondot, ahol nagyon sok weboldal van egy tárhelyen, egy IP címen, vagy egymáshoz nagyon közeli IP tartományon ("shared hosting"-nál ez gyakori), vagyis egyetlen szpemmer weboldal miatt a többi, nem szpemmelő weboldal levelezése is bajba kerülhet.

Sok a titkosítatlan kapcsolat

A biztonságos http kapcsolat, vagyis a "https" térhódítása is várat magára, az elemzett weboldalak közül mindössze 431 weboldal esetében fedezhető fel a weboldal teljes egészét titkosító protokoll.

A weboldalak egyharmada mobilbarát csak

Az eredmények elemzése során az is kiderült, hogy a hazai weboldalak közül csak minden harmadik esetben lehet felfedezni mobilbarát megoldást (olvasható méretű betűk; egyszerűsített navigálás; könnyen, ujjal kezelhető funkciók; csökkentett oldalméret, stb.), ide értve a reszponzív dizájnt, vagy akár a mobilon böngészőknek készített külön megoldást.

A mobilbarát megjelenés azért nagyon fontos a weboldal tulajdonosok számára, mert a tendenciák szerint hamarosan már Magyarországon is többen fognak mobil platformokról internetezni, mint asztali gépekről, laptopokról.

Ezt támasztja alá, hogy amikor a Google-ben valaki mobilról indít keresést, a Google főleg mobilbarát weboldalakat jelenít meg a számára. Ezért a mobilbarátság hiánya webáruházak, cégek, vevőszerző weboldalak esetén komoly bevételkiesést jelent.

A mobiloknál nagyobb kijelzővel bíró táblagépeknél sem különbözik nagyon a helyzet: általában azok a weboldalak, melyeknél a megjelenés tablet képernyőhöz alkalmazkodik, mobilon is jól használhatók.

Jelentős lemaradás minden téren

„Összességében nagy a lemaradás a nemzetközi online trendekhez, vagy akár a keresőkre való optimalizálás terén is. Hogy egy konkrét példát említsek: miközben a Google 2009 szeptembere óta nem veszi figyelembe a meta kulcsszavakat ("meta keywords"-öt) rangsorolásnál, 3-ból 2 weboldal még ma is megpróbálja manipulálni ezzel a keresőmotort. A mintegy 130.000 elemzett domainből 73.000-nél is több esetben találtunk ilyet. Volt oldal, ahol a Google egykori ajánlása szerinti 3-4 kulcsszó helyett több ezer karakteres kulcsszóhalmok voltak.”- mondja Rácz-Akácosi Attila

A html5 még várat magára

Miközben a html5 szabvány olyan vizuális megjelenítéseket tesz lehetővé, mint az egykor nagyon népszerű flash megoldás, a kihasználtsága meglehetősen alacsony. Az elemzett weboldalak kevesebb, mint egyötöde: 21.000 weboldal használ html5-öt.

Mindamellett 44.000 olyan weboldalt is találtunk, amelyik egy vagy több helyen is elavult html jelöléseket is használ.

Kód validitás hibák mindenhol

Szintén érdekes adat, hogy a 90%-nál is magasabb azon oldalak aránya, ahol a weboldal kódján W3C validitási hibákat találtunk (a W3C nagyjából olyan szabvány a kódolásban, mint a „Magyar Helyesírás Szabályai” a nyelvtan terén).

Akadt több olyan nagyon rosszul felépített webáruház, ahol - bármilyen hihetetlen is - 10.000 felett volt a hibák száma, de nem ritka a több százas, vagy ezres hibaszám sem.

A W3C validitásról érdemes megemlíteni, hogy a Google kereső ma még nem számítja bele a hibátlan kódot a rangsorolási algoritmusba, de a kommunikációjuk alapján ez a jövőben könnyen megváltozhat.

Szeretjük a képeket

Az elemzett URL-eken együttesen 2,4 millió képet találtunk, ez átlagosan 18 képet jelent weboldalanként. A listát a webáruházak és az online magazinok, híroldalak vezetik.

A képek kapcsán érdekesség, hogy a weboldal tulajdonosok kevésbé foglalkoznak azzal, hogy a keresőmotorok is megértsék, mi látható a képeiken: a 2,4 millió képből csupán 1 milliónál volt kitöltve az „alt” (alternatív) szöveg, vagyis csak ennyi kép esetén volt a kép tartalma szövegesen is definiálva.

Az elemzett URL-eknek mindössze egynegyedénél volt kitöltve minden kép "alt" szövege.

Forrás: SEOCeros