A kutatásról
A kutatás során élő, működő weboldalak főoldalai (kezdőlapjai) kerültek átvizsgálásra, a legnagyobb hazai hírportáloktól kezdve egészen az apró kis weboldalakkal bezárólag. Aloldalak nem kerültek bele a kutatásba, ennek ellenére is reprezentatívnak tekinthető az eredmény.
„Nagyszámú, véletlenszerűen kiválasztott weboldalak aloldalait vizsgálva is a mostani eredményhez hasonló következtetések vonhatók le. A weboldal tulajdonosok jelentős része például még mindig nem ismerte fel a közösségi oldalakban rejlő lehetőségeket, pedig komoly vevő és ügyfélszerző csatornaként lehet (és érdemes is) használni ezeket az oldalakat.” – mondta el Rácz-Akácosi Attila, a SEOceros csapat keresőoptimalizálás szakértője.
Még mindig a Facebook a legnépszerűbb közösségi csatorna
A közösségi interakciók elemzése során az volt az elsődleges vizsgálati szempont, hogy az adott webcímet hányan osztották meg a különböző közösségi oldalakon.
A Facebook még mindig messze a legnépszerűbb és leginkább használt közösségi oldal. Az alábbi lista azt mutatja, hogy az összes elemzett weboldalból hány rendelkezik minimum egy megosztással az alábbi közösségi platformokon:
- Facebook: 70.426
- Twitter: 13.175
- Google +: 12.189
- Linkedin: 1763
- Pinterest: 160
Megosztások száma
A mintegy 130.000 elemzett weboldal főoldala jól mutatja a közösségi oldalak népszerűsége közti különbséget:
Az elemzett URL-eken 13 milliónál is több Facebook interakció volt, ez a szám a Google+ esetében félmillió körül van, ezt követi a Twitter százezer megosztással, végül a Linkedin és a Pinterest zárja a rangsort néhány ezres értékkel.
Toplisták a megosztások számának függvényében
A listákból azon oldalak maradtak ki, melyeknél egyértelműen felfedezhetőek voltak a tömegével, külföldről vásárolt megosztások.
Akadt olyan egylapos magyar nyelvű html weboldal, amelyen 13.000.000-nál is több Facebook kedvelés volt, de több olyan szpemmer magyar weboldal is létezik, ahol a Google vagy Linkedin megosztások száma is eléri a milliós nagyságrendet.
Markáns különbségek a közösségi oldalaknál
Hatalmas különbségek vannak a közösségi csatornák használatában. A különböző toplistákat összehasonlítva kiderül, hogy:
- a Facebook esetén az első helyhez 366.000 megosztás kellett,
- a Google+ esetén ehhez elég volt 58.000 megosztás,
- Twitternél ez az érték 32.000,
- a Pinterestnél 2.600,
- és végül a Linkedinnél mindössze 730 megosztás kellett az első helyhez.
- Joomla: 11.638
- Wordpress: 11.268
- Drupal: 1.718
- Magento: 1.657
- Prestashop: 1.104
- De ezeknél egyszerűbb készítésű weboldalakat is lehet találni (rendszer / weboldalak száma):
- Microsoft FrontPage: 750
- Microsoft Word: 191
- EditPlus: 136
- Web Page Maker: 133
- Namo WebEditor: 110
A fenti, első listában szereplő oldalak esetében markánsan megfigyelhető, hogy a weboldal frissítéseket a weboldalak tulajdonosai nem veszik komolyan. A 11.268 Wordpress alapú weboldalból mindössze 88(!) weboldalnál volt felfedezhető a legfrissebb verzió, de a helyzet a többi CMS rendszernél sem jobb.
„Természetesen a megfelelő szerverbeállítások mellett egy régebbi Joomla, vagy Wordpress weboldal is viszonylag biztonságosan tud működni egy ideig, azonban erre is oda kell figyelni, mert a magára hagyott, általában ingyenes, vagy nagyon olcsó, osztott tárhelyeken lévő weboldalak komolyan veszélyeztetve vannak.” – teszi hozzá Mácsek Tamás, frontend fejlesztő.
Magyar átlag: 33 kifelé mutató link és 43 aloldal
A 128.554 vizsgált webcímen összesen 4.093.106 link mutat más weboldalakra, ezen oldalak listáját a lap.hu jellegű linkkatalógusok vezetik.
Érdekesség: a listát vezető egyik weboldalon 2.800 olyan kifelé mutató link van, amit pont egy korábban említett biztonsági hibának köszönthetően rejtett el a forráskódba egy leleményes hacker program.
Az aloldalak száma ennél is több, összesen 5.652.517, itt a toplistát főként a több ezer termékkel rendelkező webáruházak alkotják.
Email címek veszélyben
Mácsek Norbert, backend fejlesztő újabb érdekességet emelt ki: „Bár nem csak cégeknek okoz komoly fejtörést a napi szinten érkező több száz kéretlen email, ennek ellenére 45 ezernél is több olyan weboldalt találtunk, ahol a weboldal tulajdonos email címe nem volt tikosítva, így azt bármelyik „email spider” (email címeket összegyűjtő kis program) könnyűszerrel lementheti spam levél küldéshez. Ez könnyen megelőzhető lenne, néhány perces időráfordítással sok-sok órányi kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat.”
Az email küldést és a biztonságot vizsgálva találtunk több olyan weboldalt, ahol a sok spam küldés miatt a szerver IP címe is tiltólistára került. Ez azt jelenti, hogy bármilyen email kerül kiküldésre az adott szerverről (hírlevelek, vagy éppen céges levelek), az biztosan a szpemek közt landol a fogadó félnél.
Ez főleg ott jelent gondot, ahol nagyon sok weboldal van egy tárhelyen, egy IP címen, vagy egymáshoz nagyon közeli IP tartományon ("shared hosting"-nál ez gyakori), vagyis egyetlen szpemmer weboldal miatt a többi, nem szpemmelő weboldal levelezése is bajba kerülhet.
Sok a titkosítatlan kapcsolat
A biztonságos http kapcsolat, vagyis a "https" térhódítása is várat magára, az elemzett weboldalak közül mindössze 431 weboldal esetében fedezhető fel a weboldal teljes egészét titkosító protokoll.
A weboldalak egyharmada mobilbarát csak
Az eredmények elemzése során az is kiderült, hogy a hazai weboldalak közül csak minden harmadik esetben lehet felfedezni mobilbarát megoldást (olvasható méretű betűk; egyszerűsített navigálás; könnyen, ujjal kezelhető funkciók; csökkentett oldalméret, stb.), ide értve a reszponzív dizájnt, vagy akár a mobilon böngészőknek készített külön megoldást.
A mobilbarát megjelenés azért nagyon fontos a weboldal tulajdonosok számára, mert a tendenciák szerint hamarosan már Magyarországon is többen fognak mobil platformokról internetezni, mint asztali gépekről, laptopokról.
Ezt támasztja alá, hogy amikor a Google-ben valaki mobilról indít keresést, a Google főleg mobilbarát weboldalakat jelenít meg a számára. Ezért a mobilbarátság hiánya webáruházak, cégek, vevőszerző weboldalak esetén komoly bevételkiesést jelent.
A mobiloknál nagyobb kijelzővel bíró táblagépeknél sem különbözik nagyon a helyzet: általában azok a weboldalak, melyeknél a megjelenés tablet képernyőhöz alkalmazkodik, mobilon is jól használhatók.
Jelentős lemaradás minden téren
„Összességében nagy a lemaradás a nemzetközi online trendekhez, vagy akár a keresőkre való optimalizálás terén is. Hogy egy konkrét példát említsek: miközben a Google 2009 szeptembere óta nem veszi figyelembe a meta kulcsszavakat ("meta keywords"-öt) rangsorolásnál, 3-ból 2 weboldal még ma is megpróbálja manipulálni ezzel a keresőmotort. A mintegy 130.000 elemzett domainből 73.000-nél is több esetben találtunk ilyet. Volt oldal, ahol a Google egykori ajánlása szerinti 3-4 kulcsszó helyett több ezer karakteres kulcsszóhalmok voltak.”- mondja Rácz-Akácosi Attila
A html5 még várat magára
Miközben a html5 szabvány olyan vizuális megjelenítéseket tesz lehetővé, mint az egykor nagyon népszerű flash megoldás, a kihasználtsága meglehetősen alacsony. Az elemzett weboldalak kevesebb, mint egyötöde: 21.000 weboldal használ html5-öt.
Mindamellett 44.000 olyan weboldalt is találtunk, amelyik egy vagy több helyen is elavult html jelöléseket is használ.
Kód validitás hibák mindenhol
Szintén érdekes adat, hogy a 90%-nál is magasabb azon oldalak aránya, ahol a weboldal kódján W3C validitási hibákat találtunk (a W3C nagyjából olyan szabvány a kódolásban, mint a „Magyar Helyesírás Szabályai” a nyelvtan terén).
Akadt több olyan nagyon rosszul felépített webáruház, ahol - bármilyen hihetetlen is - 10.000 felett volt a hibák száma, de nem ritka a több százas, vagy ezres hibaszám sem.
A W3C validitásról érdemes megemlíteni, hogy a Google kereső ma még nem számítja bele a hibátlan kódot a rangsorolási algoritmusba, de a kommunikációjuk alapján ez a jövőben könnyen megváltozhat.
Szeretjük a képeket
Az elemzett URL-eken együttesen 2,4 millió képet találtunk, ez átlagosan 18 képet jelent weboldalanként. A listát a webáruházak és az online magazinok, híroldalak vezetik.
A képek kapcsán érdekesség, hogy a weboldal tulajdonosok kevésbé foglalkoznak azzal, hogy a keresőmotorok is megértsék, mi látható a képeiken: a 2,4 millió képből csupán 1 milliónál volt kitöltve az „alt” (alternatív) szöveg, vagyis csak ennyi kép esetén volt a kép tartalma szövegesen is definiálva.
Az elemzett URL-eknek mindössze egynegyedénél volt kitöltve minden kép "alt" szövege.
Forrás: SEOCeros
