NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2015. február 17.

nrc - Okostelefonon internetezik 57 százalék, 2015. február

A felnőtt lakosság körében tízből hat internetező (63%) rendelkezik jelenleg okostelefonnal, 57% pedig szokott is valamilyen rendszerességgel internetezni ezen az eszközön. Ők azok, akiknek a lehetőség elviekben adott lenne arra, hogy online indítsanak vagy fogadjanak hanghívásokat, illetve küldjenek üzeneteket. Az interneten keresztül történő telefonhívásokhoz (VOIP), üzenetküldéshez erre alkalmas applikáció is szükséges. 

A kutatás eredményei alapján az okostelefonon netezők körében tízből kilencen rendelkeznek legalább egy olyan alkalmazással, mely lehetővé teszi üzenetek váltását SMS-díjak nélkül. Ennél valamivel alacsonyabb, 75% azoknak az aránya, akiknek olyan program van a telefonján, ami az online hanghívások platformját biztosítja.

A legelterjedtebb online kommunikációs alkalmazások a Viber és a Facebook Messenger. Előbbi az okostelefonon internetet használók 53%-ának telefonján található meg, és az online hanghívások mellett „instant messagingre” is alkalmas, míg utóbbival, amivel csak üzenetküldés lehetséges, 59%-uk rendelkezik. A Skype foglalja (41%) el a képzeletbeli dobogó harmadik fokát, a Google Talk (20%) és a Whatsapp (11%) pedig már csak jóval lemaradva követik a legnépszerűbb kommunikációs alkalmazásokat.

Mennyi az annyi?

A technikai feltételek tehát sokaknál adottak az online kommunikációhoz, de vajon kihasználják-e az emberek a hétköznapok során ezeket a lehetőségeket? A válasz a kérdésre az, hogy igen is meg nem is.

Igen, ha csak az üzeneteket nézzük, hiszen az okostelefonon netezők háromnegyede legalább alkalmanként szokott online üzenetet küldeni applikáció segítségével, egyharmaduk minden nap. 15% állítja, hogy valamivel kevesebb, 39% pedig, hogy jelentősen kevesebb SMS-t ír az internetes üzenetküldési lehetőségnek köszönhetően. Összességében tehát az okostelefonon internetet használók táborának mintegy fele tartozik azok körébe, akik az újhullámos üzenetküldési lehetőségek miatt visszább vettek az SMS-ek küldéséből. De mit is jelent ez pontosan? Most akkor hány emberről is beszélünk?

A vizsgált, 18-69 éves korosztályba mintegy 7 millió fő tartozik, 66%-uk internetezik, ezen belül 63%-nak van okostelefonja, ami alkalmas online üzenetküldésre, de „csak” 57% rendelkezik úgy okostelefonnal, hogy netezik is rajta, ezen belül is pedig minden második ember küld kevesebb SMS-t az online lehetőségek hatására… Osztunk, szorzunk, és máris megvan a végeredmény: összességében a 18-69 éves hazai lakosság 21%-áról, azaz kb. 1 millió 450 ezer főről állíthatjuk, hogy az online „instant messaging” hatására kevesebb SMS-t küld, mint korábban.

Az online hanghívások tekintetében már sokkal szerényebb használatról beszélhetünk. Az okostelefonon netezők csupán negyede szokott legalább hetente egyszer online telefonálni a készülékén, naponta pedig csak minden tizenhatodik (6%). 25%-uk állítja, hogy kevesebb hagyományos hanghívást indít az internetes lehetőség hatására, és mindössze 7%-uk azt, hogy jelentősen kevesebbet. Ha kivetítjük ezeket az értékeket is a 18-69 éves lakosságra, akkor összességében 9%-ról, 660 ezer főről állíthatjuk, hogy esetükben a VOIP lehetőségek kannibalizálják a hagyományos hanghívásokat, és kifejezetten kevesen (mintegy 200 ezren) vannak, akiknél jelentős visszaesést okozott ez a hagyományos hívások terén.

Ha nem, hát miért NEM?

Kutatásunkból tehát kiderült, hogy az internetes üzenetküldés igencsak elterjedt – bár még ezt is csak tízből hat okostelefonon netező használja legalább heti rendszerességgel –, az online hanghívások viszont egyáltalán nem számítanak tömeges jelenségnek. Miért nem használják ezeket a kommunikációs alternatívákat azok, akiknek lehetőségük lenne rá, és miért nem használják gyakrabban azok, akik csak alkalmanként veszik őket igénybe? A legjellemzőbb ellenérv az online kommunikációs lehetőségekkel kapcsolatban az, hogy „nem éri meg velük bajlódni”.

Azok többsége, akik jellemzően nem használnak ilyen alkalmazásokat, úgy gondolják, hogy nem telefonálnak annyit, és nem küldenek annyi SMS-t, hogy ez érdemben megtakarítást jelentsen nekik. Sokan hivatkoznak még arra is, hogy ismerőseiknek, barátaiknak nincs telepítve olyan szoftver, amellyel el tudnák érni őket ilyen módon. A harmadik legtöbbek által felhozott kifogás az internetkapcsolatra vonatkozik: sokaknak nincs mobilinternet előfizetésük a készülékükön, így csak akkor tudnak, tudnának élni ezekkel a lehetőségekkel, ha éppen „wifi-közelben” vannak. Így viszont sokkal korlátozottabb a használat, mint a sima hanghívásoké és SMS-küldésé.

Azok körében, akiknek van mobilinternetük, felmerül az a dilemma, hogy erre akarják-e használni a korlátos adatforgalmukat. Azt is nehéz kikalkulálni, hogy egy online hanghívás vajon mekkora adatforgalmat generálhat: míg ugyanis a hagyományos hanghívások esetén pontosan tudjuk, mennyibe kerül X perc beszélgetés, addig a VOIP esetén ezt csak nagyjából lehet megbecsülni. A hanghívásokkal kapcsolatban minőségi kifogások is vannak: azok körében, akik használtak már valamilyen VOIP lehetőséget, de nem használják azt rendszeresen, minden harmadik ember állítja, hogy nem olyan jó az ilyen hanghívások minősége, megbízhatósága, mint a hagyományos hívásoké.

Forrás: nrc