NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2015. március 5.

EU - A magyar digitális teljesítmény 40 százalékos az Európai Unióban, a 20. helyen a tagországok között, 2015. február

A digitális eszközök és szolgáltatások terén az uniós polgárokra és vállalkozásokra még számos kiaknázatlan lehetőség vár. Az online vásárlástól és tanulástól kezdve a számlabefizetésen át egészen az online hivatali ügyintézésig a világháló a legjobb megoldás, ha ehhez adottak a feltételek. 

Erre a következtetésre jutott az a mai napon közzétett elemzés, amely az Európai Bizottság által kidolgozott, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatón (Digital Economy and Society Index – DESI) alapul. Az összegyűjtött adatok szerint az egyes országok digitalizáltsága széles skálán mozog EU-szerte, és az országhatárok továbbra is akadályozzák a digitális egységes piac kiteljesedését – melynek megteremtése a Juncker-Bizottság egyik fő prioritása.

A ma bemutatott új elemzőeszköz pillanatképet ad az egyes uniós tagállamokról abban a tekintetben, hogy határaikon belül mennyire elterjedt, gyors és megfizethető a széles sávú internet, azaz milyen mértékű az ún. összekapcsoltság; a polgárok rendelkeznek-e az internethasználathoz szükséges készségekkel, és milyen tevékenységeket folytatnak online (például hírolvasás, vásárlás stb.); mennyire fejlettek a legfőbb digitális technológiák (e-számlázás, felhőalapú szolgáltatások, e-kereskedelem, stb.), valamint a digitális közszolgáltatások (e-kormányzat, e-egészségügy). A nagyrészt 2013-ból és 2014-ből származó adatok összességében bemutatják Európa digitális szempontú fejlettségét, e szerint rangsorolva a tagállamokat.

A DESI legfőbb ténymegállapításai a következők:


- Az, hogy milyen mértékben digitalizált a minket körülvevő világ, függ attól, hogy melyik országban élünk, mivel az egyes tagállamok fejlettsége eltér. Minél közelebb van az 1-hez a pontszám, annál teljesebb a digitális gazdaság és társadalom. A skála egyik végén a digitalizálásban élen járó Dániát találjuk (0,68), míg a másikon a kevésbé jól teljesítő Romániát (0,31). További részletes információk az országprofilokban olvashatók.

- Az uniós polgárok többsége rendszeresen használja az internetet: 2014-ben átlagosan 75%-uk (2013-ban még 72%-uk); az első helyen Luxemburg áll 93%-kal, míg a sort Románia zárja 48%-kal.

- Az uniós polgárok szívesen hívnak le online audiovizuális tartalmakat: 49%-uk töltött vagy játszott már le filmeket, zenét és játékokat, illetve böngészett képeket. A televíziókészülékkel rendelkező háztartások 39%-a használ online videotékát (Video on Demand szolgáltatás).

- A kis- és középvállalkozásoknál (kkv-k) akadályokba ütközik az e-kereskedelem: a kkv-k mindössze 15%-a kereskedik online, és még ezeknek is alig a fele saját országhatárain kívül.

- A digitális közszolgáltatások egyes országokban a mindennapok szerves részét képezik, míg szinte teljesen ismeretlenek másokban: az uniós internetfelhasználók átlagosan 33%-a töltött már ki online hivatalos űrlapot: Dániában nem kevesebb, mint 69%-uk élt ezzel a lehetőséggel, míg Romániában mindössze 6%-uk. Az EU egészét nézve a háziorvosok 26%-a juttatott el elektronikus formátumú receptet az interneten keresztül gyógyszerészekhez, de itt is nagyok a tagállami eltérések: Észtországban ez az arány 100%, szemben Máltával, ahol 0%.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök kijelentette: „Ezek az adatok azt mutatják, hogy Európa egyre digitálisabbá válik, és polgárai nagyszerű új szolgáltatásoknak örvendhetnek. Az európaiak túlnyomó többsége internetezik: igényük van az online tartalmakra, ezért meg kell könnyíteni számukra a hozzáférést. A digitális egységes piac a polgárok szélesebb köréhez juttatja el a termékeket és szolgáltatásokat, emellett lendületet adhat a vállalkozásoknak az újításhoz és a növekedéshez, valamint megerősítheti a bizalmat az olyan webes szolgáltatások iránt, mint az e-kormányzat vagy az online banki tranzakciók. Az Európai Bizottság azon fáradozik, hogy mindez megtörténjen.”

Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A digitális fejlettséget mérő mutató rávilágít arra, hogy mennyire gyökeresen megváltoztak a filmnézési szokások: bár a legtöbben még mindig televízión követik kedvenc sorozataikat, a lakosság jelentős hányada – 40%-a – használja az online videotárat és néz filmeket online. Idomulnunk kell a polgárok igényeihez és el kell gondolkodnunk a szakpolitikák irányának kiigazításán is.”

A digitális fejlettséget mérő mutató a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia szempontjából is különösen releváns. A stratégiát az Európai Bizottság dolgozza ki, és májusban tervezi nyilvánosságra hozni. Megfelelő feltételeket hivatott teremteni az uniós polgárok és vállalkozások számára ahhoz, hogy jobban kihasználhassák a határokon átívelő digitális technológiák nyújtotta nagyszerű lehetőségeket. A digitális egységes piac kiteljesítésével Európa további 250 milliárd eurós növekedést érhet el, valamint több százezer új munkahelyet teremthet a következő öt évben.



Forrás: Európai Bizottság