Az e-kormányzati portálok használatának három célját (ügyintézési szintjét) különböztetjük meg: bonyolultsági sorrendben az információszerzés a közhivatalok honlapjáról, űrlapok letöltése, valamint – egyben már teljes elektronikus ügyintézést jelentő – űrlapok letöltése és visszaküldése kitöltve.
Nemzetközi kitekintés
2014-ben az uniós lakosság 47%-a lépett kapcsolatba elektronikus úton közhivatalokkal vagy közintézményekkel, ez 6 százalékponttal nagyobb az egy évvel korábbinál. Magyarországon ugyanez az arány 49% volt, mely először haladta meg az EU átlagát.
Az űrlapok visszaküldését leszámítva a többi ügyintézési szint esetében a magyar lakosság aktivitása meghaladja az uniós átlagot. Mind az unió egészében, mind hazánkban a lakosság nagyobb arányban használta az e-kormányzati portálok szolgáltatásait, mint egy évvel korábban.
Hazai folyamatok
A magyar háztartásokban egyre többen ismerik fel az elektronikus ügyintézés előnyeit, használják a
kormányablakokat és élnek az elektronikus adóbevallás lehetőségével. 2014-ben a lakosság 49%-a vett fel elektronikus kapcsolatot közhivatalokkal.
A kormányzati portálok használata terén az elektronikus ügyintézés legelemibb formájának számító információszerzés volt a legelterjedtebb, ezzel a lehetőséggel 2014-ben a magyar népesség 48%-a élt. Az egyre összetettebb szolgáltatások felé haladva az arányok fokozatosan csökkentek, teljes mértékben elektronizáltan már csak a lakosság közel 24%-a intézte ügyeit.
2014-ben a legfejlettebb szintű, teljesen elektronikus ügyintézés bonyolítása a 45–54 évesek között
volt a legnagyobb arányú (24%), a legkisebb arányban (19%) pedig a legidősebbeknél (65–74 év) fordult elő. Ebből is adódik, hogy a legalacsonyabb fejlettséget jelentő első szint a legidősebb korosztály (65–74 évesek) körében volt a legelterjedtebb (57%).
Az iskolai végzettséget tekintve megállapítható, hogy a legfejlettebb ügyintézési szint aránya a felsőfokú, a legegyszerűbb szolgáltatások igénybevétele pedig az alapfokú végzettségűek körében volt a legmagasabb (27, illetve 62%).
Az e-kormányzati portálhasználat elkerülésének okai közül kiemelkedik, hogy a lakosság több mint felének egyáltalán nem volt az adott időszakban elintézendő ügye, 13%-uk helyett más megbízott személy járt el, a felhasználók 11%-a pedig nem érezte biztonságosnak személyes adatainak a rendszerbe való feltöltését.
A régiók közül Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, valamint Nyugat-Dunántúl lakossága az országos átlag feletti (29, 26, 24%), Észak-Magyarországé pedig a legkisebb arányban (18%) küldte vissza elektronikusan a kitöltött űrlapjait. Az e-kormányzati honlapokat leginkább a közép-magyarországiak és a közép-dunántúliak (56–56%), a legkevésbé a dél-alföldiek (38%) használták információszerzésre.
Forrás: KSH
