NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2015. december 10.

KSH - Az interneten vásárlók aránya 33 százalék 2014-ben

2014-ben a magyar lakosság 33%-a vásárolt az interneten a felmérést megelőző egy évben, 3 hónapon belül pedig 20%-a. Az egy éven belüli vásárlók aránya 4,1, a 3 hónapon belüli (tényleges) vásárlóké 3,0 százalékponttal nőtt a megelőző évihez képest.

Az interneten vásárlók körében 2014-ben a tényleges vásárlók részaránya volt a legmagasabb (52%),
a 3–12 hónapon belül vásárlóké 32, a több mint egy éve vásárlóké pedig 15%-ot képviselt. A megelőző évhez képest a tényleges vásárlók részaránya 1,7 százalékponttal nőtt, a 3–12 hónapon belülieké csökkent.

A tényleges vásárlók férfi/nő aránya 2014-ben 0,6 százalékponttal, 52/48%-ra változott. A férfiak
aránya a 3–12 hónapon belül vásárlók csoportjában csökkent, míg a több mint egy éve vásárlók körében nőtt.

A legaktívabb vásárlók aránya a legidősebbeket kivéve valamennyi vásárlói korcsoportban meghaladta az 50%-ot. A megelőző évihez képest a 3 hónapon belüli vásárlók aránya minden korcsoportban növekedett, a 45–54 és az 55–64 éves vásárlók arányának jelentős mértékű bővülése egyértelműen jelzi az internetes vásárlás terjedését az idősebb korosztályokban is.

Az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan a tényleges vásárlók aránya is emelkedett az
internetes vásárlók körében: e vásárlói szegmens aránya a felsőfokú végzettségűek esetében volt a
legmagasabb (55%), az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében pedig a legalacsonyabb (48%).
A felsőfokú végzettségűek kivételével minden iskolázottsági szinten nőtt a tényleges vásárlók aránya a megelőző évhez képest.

Az interneten rendelt termékek, szolgáltatások közül 2014-ben kiemelkedett a ruházat, kiegészítő
sportfelszerelések (17%), a háztartási eszközök (10%), a szórakoztató elektronikai termékek (10%), a könyv, magazin, újság (8,4%), a szállásfoglalás (üdülés) (9,5%), valamint a jegyvásárlás (9,1%) részaránya. Közös jellemzőjük, hogy ezen áruk és szolgáltatások tekinthetők a legalkalmasabbnak az online értékesítésre.

Az interneten keresztül történt rendelésekből kisebb arányban (legfeljebb 5%-kal) részesedtek az olyan áruk vagy szolgáltatások, amelyek vásárlása esetén a vevők különösen igényelhetik a szakképzett eladóval történő személyes konzultációt (például részvény, biztosítási kötvények, egyéb pénzügyi szolgáltatások, a távoktatási anyagok, a videojáték-szoftverek vásárlása).

Az elektronikus vásárlás tekintetében nem mutatkoztak lényeges különbségek a régiók között: 2014-
ben Észak-Magyarország kivételével minden régióban 50% feletti részaránnyal rendelkeztek a legaktívabb részvételt jelentő (3 hónapon belüli) internetes vásárlók, a legmagasabb arányt (61%) Közép-Dunántúlon mértük. 2013-hoz képest a tényleges vásárlók aránya 4 régióban (Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld) nőtt, a többiben csökkenés mutatkozott.

2013-ban a legalább 10 főt foglalkoztató magyarországi vállalkozások a teljes nettó árbevételük
20%-át (13 308 milliárd forint) realizálták online kereskedelemből, folyó áron számítva 29%-kal többet a megelőző évinél. Ezen belül mind a weboldalon keresztül realizált, mind az elektronikus úton szerzett árbevétel jelentősen növekedett.

A webes értékesítés részesedése (5,0%) a teljes árbevételből 1,5, az automatikus adatcserén keresztül szerzett árbevételé (15%) 2,6 százalékponttal emelkedett. 2013-ban minden tizedik vállalkozás értékesített weboldalon keresztül terméket vagy szolgáltatást, a legnagyobb arányban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (21%), az információ, kommunikáció (19%), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (18%) nemzetgazdasági ágakban.

Weboldalon keresztüli beszerzést a vállalkozások 29%-a folytatott, leginkább az információ, kommunikáció (55%) területén. Közel háromszor annyi vállalkozás vásárolt interneten, mint ahányan értékesítettek a világhálón.

A weboldalon keresztül történt értékesítés szempontjából nincs jelentős különbség a különböző méretű vállalkozások között, a beszerzés aránya viszont a vállalkozás méretével párhuzamosan növekedett. 2013-ban a nem túl széles körben használt automatikus adatcserén (EDI) keresztül történő értékesítést az egy évvel korábbinál ugyan kevesebb vállalkozás vett igénybe (jellemzően a 250 fő felettiek), az elektronikus kereskedelemből származó összes 2013. évi bevétel mintegy háromnegyede mégis e kereskedelmi formából származott.

Beszerzésre, valamint értékesítésre egyaránt leginkább a közép-magyarországi vállalkozások használták a weboldalaikat (13, illetve 33%). Legkisebb arányban (6,3%) az észak-magyarországi vállalkozások folytattak webes értékesítést. Automatikus adatcserén keresztül Észak-Magyarország vállalkozásai értékesítettek és a közép-magyarországi cégek vásároltak legnagyobb arányban (4,6, illetve 7,8%).


Forrás: KSH