NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2016. április 25.

KSH - A háztartások harmadában laptop vagy notebook volt 2015-ben

A háztartások tulajdonában lévő tartós fogyasztási cikkek állománya az utóbbi évtizedekben évről évre bővült, és az egyes alapvető cikk esetében, mint például a televízió vagy a mosógép, már megközelíti a teljes ellátottságot.

Az infokommunikációs és szórakoztató elektronikai eszközök kínálata egyre szélesedő palettán mozog, s ezzel összefüggően gyorsuló ütemben változnak a legkeresettebb termékek is. Az utóbbi néhány évben ugrásszerűen nőtt meg a plazma- és az LCD-televíziók száma. 2015-ben a háztartások 44%-a rendelkezett már ezek valamelyikével, a legszegényebbek 27, a leggazdagabbak 60%-a.

Szinte minden háztartásban (91%) van mobiltelefon, 100 háztartásra 186 db jutott. Asztali számítógép a háztartások közel felében (44%-ában), laptop, valamint notebook a háztartások több mint harmadában (36%) volt, a netbookok és a tabletek használata ennél kevésbé elterjedt, előfordulási arányuk 9%-os.

A háztartási nagygépek közül legkevésbé elterjedt a mosogatógép, a háztartások mindössze 16%-a használ ilyen eszközt. Saját tulajdonú személygépkocsival a háztartások 49%-a rendelkezett.

Összefoglalás

2015-ben a magyarországi háztartások 72 214 forintot kitevő havi kiadásaik 26,7%-át élelmiszerre, 22,2%-át lakásfenntartásra, 10,8%-át közlekedésre, 4,7%-át egészségügyre fordították. Ezek az alapvető tételek tették ki az összes költés közel kétharmadát (64,4%-át).

A legszegényebb jövedelmi ötödbe tartozó háztartásoknál ez az arány 68,4, a leggazdagabbaknál 58%-os volt. Az eltérő jövedelmi helyzet a kiadások nagyságát is befolyásolta: a legfelső ötödnek a legalsónál 3,1-szer több, fejenként 88 ezer forintot meghaladó összkiadása volt.

A kiadások legnagyobb hányadát az élelmiszer-kiadások jelentették, ezen belül húsféleségekre, kenyérre és cereáliára, tej és tejtermékre a kiadások közel háromötödét fordították a háztartások.

A fővárosban élők fogyasztásának relatíve alacsony hányadát, 21%-át tették ki az élelmiszer-költségek, az ország hátrányos munkaerő-piaci helyzetű és így kedvezőtlen jövedelmi pozíciójú régióiban (Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon) az élelmiszer-fogyasztás aránya országos viszonylatban is magas, 30% feletti volt.

Az említett térségben élők az alapvető szükségleteik kielégítésén túl érezhetően kevesebbet tudtak más termékekre és szolgáltatásokra költeni, például a művelődésre és szórakozásra fordított kiadásaik messze elmaradtak a fejlettebb régiókétól.


Forrás: KSH