NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2016. november 22.

TI - A fiatalok 18 százaléka használja a közösségi médiát közéleti tájékozódásra, 2016. november

Az információs és hálózati társadalom korszakában, ahol Magyarországon jelenleg több mint 50%-os az okostelefonok részesedése a mobiltelefonos piacon, és a háztartások mintegy héttized része rendelkezik internetkapcsolattal, nem meglepő, hogy a 18-29 éves lakosság kétharmada elsődleges tájékozódási forrásként kezeli az internetes hírportálokat, amennyiben politikai, közéleti hírekhez szeretne jutni. 

A „nappalik királynőjének” tartott televízió a maga 42%-os említési gyakoriságával emellett csak második lehet. Érdekes ugyanakkor, hogy a Facebook és egyéb közösségimédia-platformok (pl. Twitter) mindössze 18%-os részesedést kaptak.

A rádió 12%-át csak a nyomtatott sajtó 10%-os aránya múlja alul, s ötvenből csupán egy válaszadó állította, hogy legfőbb tájékozódási forrását a saját ismerősei jelentik.

Kiugróan magas az internetes hírportálok dominanciája a diplomások körében, ugyanakkor ebben a csoportban a legmagasabb az újságolvasók aránya is.

Míg a közösségi médiát mindkét nem közel ugyanakkora arányban használja közéleti tájékozódásra (17-18%), szignifikáns, 14%-os eltérés tapasztalható a nők és az inaktívak körében a televíziózás terén.

Egyéb vizsgálatok keretében végzett médiahasználati felmérések azt mutatják, hogy az átlagos napi televíziófogyasztás hazánkban átlagosan napi 4-4,5 óra között mozog, de az életkor csökkenésével a tévézés mértéke is lefelé módosul, természetesen az internetezés javára. Ezt a tendenciát igazolják az itt kapott eredmények is. Saját bevallása szerint a megkérdezetteknek bő ötödrésze nem néz televíziót, ám 48%-uk legalább napi egyórányi tévézésről számolt be.

Figyelemre méltó, hogy a fiatal diplomások között a reprezentatív mintában nem volt olyan, aki napi négy óránál hosszabb időt töltene tévé előtt, s ezt a fókuszcsoportos vizsgálat is megerősítette: a tévéképernyő szerepét lényegében a számítógép monitora vette át. Akik akár napi nyolc órára is belemerülnek az online világba, azok főként munkaköri kötelességből teszik. (Hasonlóképp, aki ebben a korosztályban egyáltalán olvas még nyomtatott újságot, az vagy a munkahelyén, hivatalból teszi, pl. sajtófigyelést végez, vagy az ingyenes lapokba néz bele.)

Kiugróan magas értéket találunk a budapestieknél: az itt élők csaknem fele napi négy óránál több időt tölt online. Az „internet kontra tévé” szembenállás az inaktív csoportban ugrik ki a legmarkánsabban. Itt viszonylag nagyarányú televíziónézés mellett (63% legalább napi egy órát tévézik, 12% több mint 4 órát) a legmagasabb arányban találjuk meg azokat is, akik egyáltalán nem interneteznek: tízből egy inaktív státuszú válaszadó nem él az online világ kínálta lehetőségekkel.

Ami a nyomtatott sajtót illeti, a kép nem nevezhető rózsásnak: a fiatalok négytizede egyetlen újságot sem olvas, s csupán egynegyed részük állítja, hogy kettőnél több lapot kísér figyelemmel. Nemi bontásban észrevehető, hogy a férfiak 46%-ával szemben a hölgyeknél ez mindössze 32% – az eltérést feltehetően a női magazinpiac szélesebb kínálata és a férfiaknak szánt magazinoknál jóval nagyobb olvasottsága magyarázhatja, ami azonban témánk szempontjából alig-alig releváns, hiszen e lappiaci szegmensben a direkt közéleti-politikai ügyek gyakorlatilag egyáltalán nem kerülnek terítékre.

A médiahasználati szokások tehát egyértelmű elfordulást mutatnak a nyomtatott médiumoktól, és a televíziónézés csökkenő arányát sejtetik az egyre növekedő internetezési arány mellett. Igaz, a televízió főként az inaktívak és a női válaszadók életében még kimutathatóan nagyobb szerepet játszik, egyértelmű, hogy a – jó néhány esztendeje már mobiltelefonos eléréssel is megtámogatott – internetezés jelenti e korosztályban a fő információszerzési platformot.




Forrás: Transparency International